Wooting 80HE

Pár hónappal ezelőtt több mágneses kapcsolós játékos billentyűzetet is kipróbáltunk: akinek esetleg semmit nem mondanak azok a kifejezések, mint a „rapid trigger” vagy a „hall effektus”, az mindenképp a korábbi cikkel kezdje az olvasást, mert egyébként nem feltétlenül fogja érteni, hogy ezen tesztünk tárgya miért is különleges.

Az akkori mezőny tagja volt a játékosok által nagyra értékelt Wooting 60HE+ modell, tesztünk pedig megerősítette, hogy a hype nem véletlen, egy elképesztően gyors, kiváló szoftveres támogatással rendelkező modellről van szó, amelynek egyetlen „problémája” a 60%-os méret, ez ugyanis nem mindenki számára ideális. Ezt a gyártó is érezte, nagyjából fél évvel ezelőtt el is indítottak egy előrendelői kampányt egy nagyobb modellre, ami óriási sikerrel és közel 7,5 millió eurós bevétellel zárult, a hozzá készült videó pedig rendkívül szórakoztatóra sikerült.

Bár a gyártás pár hetet csúszott, végül még szeptemberben, az elsők között kaptunk egy tesztpéldányt az új, Wooting 80HE nevű billentyűzetből, amely nem csak méretében változott, hiszen rengeteg apró finomhangolás is történt annak érdekében, hogy a TKL méretosztályban is egy Wooting eszköz legyen a koronázatlan király. A csomagolás kapcsán mondjuk nem volt szükség sok módosításra, a doboz továbbra is mutatós és különleges, a billentyűzet mellett egy 2 méter hosszú, viszonylag ruganyos USB-C/USB-C szövetkábelt, egy USB-C és USB-A átalakítót, egy keycap kiszedő csipeszt, négy extra switchet (amelyek közül az egyik más típusú, mint a többi), 2,8, 6 és 10 fokos dőlésszöget lehetővé tevő talpakat, tartalék csavarokat és egy plasztik billentyűzetvédőt is kapunk, az új modellen viszont már hiába keressük a Wooting 60HE ikonikus fekete-sárga szíját, még rögzítési pont sincs rajta. A dőlésszöget állító talpak közül egyedül a gyárilag is felhelyezett, 2,8 fokos néz ki úgy, mintha erre a billentyűzetre tervezték volna, a két nagyobb darab elég idétlenül mutat, stabilan a helyükön vannak, az embernek mégis az az érzése, mintha nem illenének oda. De ez használat közben szerencsére nem zavaró, hiszen nem látjuk őket.

[+]

A billentyűzet kétféle házzal vásárolható meg, a polikarbonátból fekete és áttetsző (Ghost) színek érhetők el, árban nincs közöttük különbség, mi a képeken is látható, fekete változatot teszteltük. A cinkötvözet viszont körülbelül másfélszeres árat jelent, ebből fekete és fehér színek érhetők el, ez utóbbi a külföldi tesztek szerint elég könnyen karcolódik. Az eszköz mérete teljesen összeszerelve 346 x 142 x 28,4 milliméter, a tömeg a polikarbonát ház esetén mindössze 790 gramm, a cinkötvözet viszont nem meglepő módon nehéz, 2160 grammot nyom.

Az egyik legnagyobb újítás az elődhöz képest, hogy a kialakítás már gasket mount, ami sokkal lágyabb gépelési élményt eredményez, illetve a hanghatások szempontjából is előrelépés a tray mounthoz képest; viszont az általunk próbált gasket mount billentyűzetek közül az új Wooting volt az egyik legmerevebb, nem hozta azt a nagyon puha és finom érzést, amire számítottunk. Az összeszerelési minőség és az anyaghasználat korrekt, az átlagos gamer billentyűzeteknél minőségibb az eszköz, de sem prémiumnak, sem felsőkategóriásnak nem mondható: a mágneses kapcsolós megoldások közül minőségben továbbra is a Keychron Q1 HE az etalon, a nem mágneses kapcsolós, akár egyedi billentyűzetek és a Wooting között pedig tényleg könnyen érezhető a különbség. Ettől függetlenül rossznak sem mondanánk, inkább csak arról van szó, hogy itt inkább a technológiát fizeti meg az ember, nem a prémium anyaghasználtot.

Újdonság a kurzorgombok fölötti RGB-fénysáv [+]

A billentyűzetsapkákból viszonylag nagy a választék, a legolcsóbb a fekete színű ABS, kicsit drágább a fekete vagy fehér színű, dupla fröccsöntésű PBT (mi ezt teszteltük), illetve bizonyos konfigurációkhoz elérhető dye-sub PBT is, ugyanezen árnyalatokban. A minőség abszolút korrekt: könnyen lehet lejjebb és feljebb is mozogni, sok neves gyártó érezhetően gyengébb minőségű sapkákat használ, de a billentyűzet rajongók bizonyára csípőből tudnak sokkal jobb keycapeket mutatni.

A kiosztás lehet ANSI, JIS és ISO, ez utóbbinál nyelvekből angol (UK) francia, német, nordic és spanyol érhető el, tehát a magyar karaktereket csak akkor láthatunk a billentyűzeteken, ha más gyártótól rendeljük a sapkákat. Az RGB-világítás természetesen adott, gombonként címezhető, északi tájolású LED-ekről van szó, amelyek makulátlan minőségűek, a háttérvilágítás minden gombon teljesen egyenletes, halott vagy akár gyengébb zónák nincsenek, a fény eloszlása gyakorlatilag tökéletes. A legnagyobb hardveres újítás az elődhöz képest a kurzorbillentyűk fölött elhelyezkedő, 10 LED-ből álló fénysáv, amelynek lehetőségeiről a következő oldalon lehet részletesen olvasni. A dizájn véleményünk szerint nem átütő, jópofa ez a sáv, de nem nyújt wow élményt.

[+]

A felhasználó felől nézve bal hátsó sarokban kapott helyet a C-típusú USB-csatlakozó, az oldalsó részeken ezt leszámítva semmi különlegesség nincs, leszámítva, hogy maga a készülékház amolyan hullámos dizájnnal rendelkezik. Gombokból ISO kiosztás esetén 86 darabot lehet összeszámolni, a TKL kialakításból adódóan a kurzorgombok csak úgy elérhetők, mint az F-sor, extraként pedig 7 további gomb van, amelyek közül az egyik alapértelmezésben a profilváltó, a többi pedig a PrtSc/Pause/Ins/Del/PgUp/PgDn: ezeket nyilván bármire ki lehet cserélni, és utána át is lehet konfigurálni őket. A billentyűsapkák természetesen kompatibilisek a Cherry MX keresztszárakkal, a Wooting által árult szett pedig sokkal több gombot tartalmaz, mint amennyi erre a TKL modellre kell, úgyhogy igény esetén lehet variálni. Dedikált macOS gombok viszont nincsenek.

[+]

Kapcsolókból háromféle típust lehet rendelni a Wooting 80HE-hez: Wooting Lekker Switch V2-ből Linear45 és Linear60 érhető el, illetve a konfigurátorban a Gateron Jade Swtichek is elérhetők, de mivel ezek ára jelenleg háromszoros a Lekkerekhez képest, nem valószínű, hogy túl sokan választják majd őket. Az új Lekkerek teljesítménye nem változott, de a házuk teljesen újra lett tervezve, aminek köszönhetően stabilabbak, kevésbé mozognak lenyomáskor, kicsit kellemesebb a hangjuk, illetve jobban meg vannak kenve, mint az elődeik. A switchek anyaghasználata viszont változatlan: nem mágneses acélrugó, nylon alsó ház, polikarbonát felső ház, POM szár. A 45-ös modell rugója 30 gF kezdeti erőkifejtést igényel és 45 gF-es bottom outba megy át, a 60-asnál ezek az értékek 40 és 60 gF.

A számítógéppel való kapcsolat kizárólag vezetékes lehet, a 80HE akár 8000 Hz-es polling rate-et is támogat, a késleltetése 0,125 ms, csak úgy, mint a Wooting 60HE+ modellnél. A tényleges, végponttól végpontig értendő érzékelés viszont ennek ellenére jóval alacsonyabb, ezen videó tanúsága szerint 0,6 ms. Ez az érték a 60HE+-nál 1,2 ms, egy átlagos játékos billentyűzetnél pedig 4 ms.

[+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Eredeti cikk