Bevezető, doboz, külső

Új játékos a hazai mobilpiacon az Infinix. A kínai Transsion Holdingshoz tartozó márka júliusban jelentette be, a kelet- és közép-európai terjeszkedésüket magyar partnerrel hazánkban is folytatják. Az elérhető kínálat a belépőszintre és a középkategória aljára fókuszál, az Infinix Hot 40i-t már teszteltük a legolcsóbb és legalapszintűbb ajánlatként, most pedig az itthoni “csúcsmodellt” vizsgáljuk. Azért kellenek az idézőjelek, mert a készüléket még jóindulattal sem lehet akár felső-középkategóriának nevezni, de az Infinix itthoni portfóliójának ez ül tetején, ára 140 ezer forint. Nincs egyelőre szolgáltatóknál, csak a kártyafüggetlen piacon értékesítik, viszont ez az az árszegmens, ahol a legtöbb készülék fogy itthon, úgyhogy valamit fel kell mutatnia az Infinixnek, hogy a boltban telefont választó honfitárs szeme megakadjon rajta.

Infinix Note 40 Pro+ 5G a kezemben [+]

Ilyen lehet a doboz, ami amellett, hogy zöld színével kiugrik a minimalista fehér csomagolások közül meglepően vastag is. A telefon mellett találni egy 100 wattos fali adaptert USB-C bemenettel, egy mindkét végén Type-C kábelt. Van még Type-C végű füles, mert 3,5 mm-es csatlakozó nincs a mobilon. Van védőfólia is, illetve egy bőrhatású felülettel rendelkező védőtok, amiben mágnesek találhatók MagSafe méretben és formában elrendezve, hogy mindenféle kiegészítőt lehessen a telefonra aggatni. És kapásból adnak egy ilyet is, a Magpad nevű vezeték nélküli töltő jár a telefon mellé még ajándékba, ez egyszerűen rátapad a mágneses tokra, és USB-C kábelen át fogadja majd továbbítja az energiát akár 20 wattal. SIM-tálcát nyitó tű is található még a gyári csomagban.

[+]

A hátlap alatt Qi tekercs rejlik, amivel bármilyen vezetékmentes töltőről is felvesz energiát a telefon, de a 20 watthoz kell a mágneses kiegészítő. A nálunk járt modell hátlapja műanyag volt, ez csúszós. A kamerasziget négyzetes, méretének köszönhetően pedig nem billeg a készülék sík felületen

[+]

Az indukciós főzőlap dizájnt mondjuk annyira nem értem, lévén egy 108 megapixeles főkamera és két 2 megapixeles segédkamera van csak a körben elrendezett LED villanó mellett. A LED villanó érdekes egyébként a hátlapon, mert közepén apró RGB LED-ek is vannak, amik értesítésjelzőként működnek, ha bekapcsoljuk az Aktív fénykoszorú nevű menüben. A hátlap pont annyira ívelt, hogy szimmetriába kerüljön a kijelzővel, ami egy 6,78 hüvelykes AMOLED panel jobb és bal szélén ívelve, Gorilla Glass edzett üveggel fedve.

[+]

A panel 120 Hz-es frissítési maximumra képes, de csak 60 Hz-ig vált vissza automatikus módban, a PWM pedig állítólag 2160 Hz. A felbontás 1080 x 2436 pixel (393 ppi), ami átlagosnak mondható, kellően éles képet ad a telefon. Megvan a panelben a HDR10, HDR10+ és HLG támogatás és az L1-es Widevine biztonsági szint is, szóval elméletben mennie kellene akár a nagy felbontású HDR streameknek is az SVoD szolgáltatásokon keresztül. A gyakorlatban a HD még megvan, HDR tartalmat viszont sem a Netflix, sem a Disney Plus nem volt hajlandó a telefonon lejátszani, a YouTube esetén pedig olyan problémával találkoztam, hogy ha HDR videót indítottam el és 720p-nél magasabbra állítottam a felbontást, letiltotta az app a HDR megjelenítést. Natívban a HDR videók megjelenítése megy a telefonnak, és például az Instagramon is kezeli a nagy dinamikájú rövid videókat. Feltételezhetően ez szoftverfrissítéssel orvosolható lenne.

[+]

(forrás: Mobilaréna) [+]

A panel fényereje egyébként nem kiemelkedő, az árszinten is csak átlagos, viszont a minimális fehér fényerő kifejezetten magas, ami este már zavaró lehet. Kültéri használat során épp olvasható marad még a panel, de közvetlen napfény alatt már nem látszik a rajta megjelenő tartalom. A kijelzőbe építve találjuk az ujjlenyomat-leolvasót, ez optikai szenzor gyors működéssel. Van mellette 2D-s arcfeloldás használatára is lehetőség, amihez a kijelzőbe lyukasztott 32 megapixeles előlapi kamerát használja a rendszer. A panel színei kicsit kékes árnyalatúak, az ívelt széleken fantomérintésekkel csak ritkán találkoztunk. Van lehetőség mindig éber kijelző aktiválására, ezt a Mindig megjelenít menüpont alatt kell keresni, az Élő háttérkép menüben pedig kiválaszthatunk egy fotót és stílust, amiből a rendszer készít egy kis animációt a telefon feloldásához. Mindezt a Személyre szabott opció alatt találni a beállításokban, a furcsa fordításokról kicsit később.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Alul két nanoSIM fogadására képes, tűvel nyitható tálca. Mellette USB 2.0-s Type-C csatlakozó és a médiahangszóró, melyet a beszédhangszóró kiegészít, így sztereóban játszik le tartalmat a telefon. A keret műanyagból van, a készülékház pedig IP53-as minősítést kapott csupán, a fröccsenő vizet még bírja. A keret tetején mikrofont, másodlagos hangszórókivezetést és infravörös portot találunk, utóbbival távirányítóként is működik az Inifnix telefonja.

[+]

[+]

A keret bal oldala üres, a jobbon bekapcsoló gombot és hangerőszabályzót találunk és ennyi. A sötét színű modell mellett van egy zöld-arany változat is a mobilból, az a verzió bőrhatású anyaggal van borítva, valószínűleg kényelmesebb kézben tartani. 190 grammjával nem túl nehéz, de könnyűnek sem mondható a telefon, a 164,3 x 74,5 x 8,1 milliméteres mérete pedig pont akkorává teszi, hogy egy kézzel már kényelmetlen legyen kezelni, amin nem segít az sem, hogy az ujjlenyomat-leolvasó túl alacsonyan van. A kínai gyártóknál bekattant valami, hogy az ívelt kijelzőktől lesz egy telefon prémium megjelenésű, miközben a nyugati (vagy nyugatiasabb mentalitású) márkák épp elhagyják csúcsmodelljeikről is. Így az Infinix Note 40 Pro+ 5G nem néz ki rosszul, de kifejezetten különlegesen vagy jól sem, az Ulefone vagy a Blackview kínálatában is találni telefont pont ilyen külsővel, csak máshova pakolt kamerákkal. (A kezelhetősége pedig egyenesen rémesnek érződött a Sony Xperia 10 VI után.)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Eredeti cikk