Hirdetés
Bevezető
Talán nem is vettük észre, de régen elmúltak már azok az idők, amikor a robotporszívókat még használhatatlan izéknek tekintették az átlagemberek. Simán ebbe a kategóriába tartoztam én is, mert azt gondoltam, hogy egy normál porszívóval hatékonyabb és alaposabb vagyok, egy 200 ml-es víztartállyal pedig kizárt, hogy rendesen fel lehessen mosni. Meg egyébként sem akartam állandóan gardedámozni valami okosnak nevezett tepsit, ami felborítja a kutya vizestálját, belegabalyodik a zsinórokba, beszorul a kanapé alá és fennakad a küszöbön.
[+]
Az egy dolog, hogy ezek az idők elmúltak, már az olcsóbb masinák is egész ügyesek és alapvetően önállóak, de mostanra már megjelent a robotporszívókon túlmutató új kategória, amit takarítórobotnak szokás nevezni, mert nem csak kószál és remélhetőleg felszippantja a port, hanem fel is mos, a vizet magától cseréli, a port pedig akkurátusan egy dokkolóba üríti időszakosan, hogy nehogy már összepiszkoljam a kis kezem. És hogy az egész műfaj mire képes most, arra egészen kiváló példa a Dreame X40 Ultra, amely abszolút csúcskategóriás gép és tökéletes demonstrációs eszköz arra is, hogy bemutathassuk, hogy milyen sok-sok apró megoldás bevetésével tud egy ilyen masina szinte minden robotporszívós problémára frappáns választ adni.
[+]
A Dreame nem most keletkezett, elég régóta nyomulnak a területen, nekem pedig egy az X40 Ultra ideérkezése egy külön személyes sikerem is azért, mert még a CES-en bandáztam össze a csapattal pont annak reményében, hogy ebből az ismeretségből majd tesztkészülék is manifesztálódik. Kellett hozzá egy fél év, de a Dreame tartotta a szavát, ami Vegasban történt az most nem maradt Vegasban, mert az X40 Ultra abban a pillanatban küldte nyugdíjba az amúgy megelégedéssel használt Rodmi EVA gépemet, amint betette a lábát… a kerekeit a hajlékomba. És ennek meg is van az oka, erről fog szólni ez az anyag.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
